14.rész

 *Jack szemszöge

Ez a kis hercegnő még bajt fog hozni rám. Minek vádol meg azzal amit el se követtem?  Ha köpni mer apámnak, akkor még nem tudja kivel húzott újat. Miután kirontottam a teremből, elindultam megkeresni Peter haveromat.

Kint az egyik padon láttam meg, egy cigivel a szájában.

-Cső Pete. Lenne egy feladatom számodra.

-Mi lenne az?

-Tudod van ez a hercegnő a suliba.

-Ja. És?

-A közelébe kellene férkőznöd, követned és egy kicsit rákellene ijesztened.

-Ennyi?

-Kérek majd beszámolót.

-Csak nem ebjön neked a kicsike?

-Nem. Senkinek se beszélhetsz az alkunkról.

-Oké. Még valami? Vagy akár mehetsz is.

-Jóvan. Kössz tesó. Cső.

*Maalai szemszöge

Pár perc múlva becsengetnek a 6. órára. De jó, még egy órát tölthetek Mr. Bunkó én vagyok a suli menője Jack társaságában. Elsétáltam a teremig és helyet foglaltam az egyik széken. Elvettem az egyik gitárt és megpróbáltam eljátszani kisebb nagyobb sikerrel a Green Day-től a Holidayt. Észre se vettem, hogy a gitározás közben elkezdtem énekelni is.

A szám végén valaki elkezdett tapsolni, mire megijedtem és majdnem elejtettem a gitárt.

-Nagyon jó voltál. - a fiú felé fordultam és szemügyre vettem. Szemben velem egy barna szemű, fekete felzselézett hajú, jól kinéző fiú állt. - Na mi az? Elvitte a cica a nyelved?

-N...Nem. Köszi.

-Peter vagyok, de csak Pete. Hogy hívnak téged szépségem?

-Maalai vagyok.

-Egy ilyen szép lányhoz, egy ilyen szép név illik. Nem csak szép vagy hanem tehetséges is.

-Most bókolni próbálsz?

-Talán igen, talán nem. Döntsd el te. Más is eltudsz játszani?

-Igen. Legfőképpen a Green Dayt szeretem, de a Fall Out Boy-t, a  Panic! At The Disco-t  és más bandákat is szeretem.

-Hú, nem semmi. Nem néztem volna ki belőled.- erre csak megvontam a vállamat. - És jársz valakivel?

-Mi?

-Van pasid?- itt lehajtottam a fejem és elpirultam.

-Nincs. Még senkivel se jártam.

-Pedig egy ilyen szép lány után, tuti futnak a pasik.

-Szépnek tartasz?

-Naná. Nincs kedved suli után meginni valamit?- Igen mondjak vagy ne? Egy kis ideig vacilláltam rajta, majd válaszoltam. 

-Jó, rendben. Hogy hogy csak mi vagyunk bent a teremben? A többiek nem jönnek?

-De, biztos. Csak szeretnek késni óráról.

-Jah. Értem. - egy pillanatra elbambultam, majd az vettem észre, hogy Pete legyezgeti előttem a kezét. 

-Hahó. Más hangszeren is tudsz játszani?

-Igen. Egy kicsit tudok dobolni, gitározni, zongorázni.

-És énekelni?

-Csak egy picit. 

-Van kedved velem énekelni valamit?

-Hát, nem is tudom... 

-Naa, kérlek. Csak egyetlen dal és békén hagylak az énekléssel. Oké?

-Rendben, de ne röhögj ki, ha béna leszek.

-Becsszó. Melyik dalt ismered? A Fall Out Boytól a  Centuries vagy  Nickelbacktől a What Are You Waiting For?

-Legyen a 2. Azt jobban szeretem.

-Oké. Kezded az éneklést vagy kezdjem?

-Kezd te, még nem hallottalak énekelni és majd valamelyik résznél becsatlakozok. 

-Jóvan. 

Pete elkezdett játszani, eleinte csak figyeltem, hogy milyen jól játszik, de mikor meghallottam, hogy milyen csodálatosan énekel, egy pillnatrra lefagytam. Milyen  jóképű Pete, biztos lehet barátnője. Egy ilyen helyes srácnak. Jaj, Maalai verd ezt ki a fejedből, semmi esélyed sincs nála. Nézz rá, ő menő és én pedig ..... nem vagyok az. 

Valaki elkezdett mögöttünk tapsolni, mire mi elhalgattunk és odakaptuk a fejünket. 

-Ez marhajó volt gyerekek. Bennetek van a rock szelleme. - szólalt meg a tanár mögöttünk. - Gyertek be srácok és kezdődhet az óra. - a tanár mögött már ott álltak a kör többi tagjai. Mindenki csak tágranyílt szemekkel nézett ránk. - Számíthattok arra, hogy mindketten bejuttok a bandába. 

-Nem. Ő nem lehet benne a bandába !- kezdett tiltakozni Jack. 

-Miért?

-Mert ő lány.

-És?

-Egy lány nem játszhat egy fiú bandába. - erre a mondatára lehajtottam a fejemet és kezdtem elgondolkodni azon, hogy nem ide való vagyok.

-Ezt majd én eldöntöm. Ne foglalkozz Maalai Jack kitörésével.

-Rendben.- próbáltam mosolyt erőltetni az arcomra.

***

Az óra többi része jól telt, bár Jack az óra folyamán minden tettemre próbált valami megjegyzést tenni. Eleinte kicsit feszült voltam, de ez a zenélés folyamán eltünt. 

Épp sétáltam vissza az osztálytermünk felé, mikor Jack kezdett közeledni felém és nekinyomott a falna. Mi van? Ez lesz már a szokása?

-Mit szeretnél?

-Lépj ki a rock körből.- nézett rám szikrázó szemekkel.

-Nem.

-Mi? Te nemet mersz mondani nekem? 

-Igen, nem te döntöd el, hogy mit akarok. És ha lennél szíves elengedni, mennék összepakolni a táskámba.

-Tenni fogok azért, hogy eltűnj onnan. Még nem végeztük.... Hercegnő...- suttogta a fülembe utolsó szavait és elment.

Ez egy idegbeteg, faragatlan tuskó. - Fogalmazódott meg bennem. Orvos láthatta már?

Végül besétáltam az osztályba és csendben elkezdtem pakolni a táskámba. Amint készen lettem a vállamra dobtam a táskát és visszaindultam a szobánkba.

***

Beléptem az ajtón a táskámat csak ledobtam a földre és rádőltem az ágyra. Ez a mai nap telesen lefárasztott, és még moziba is megyünk később. Bekapcsoltam a televíziót és elkezdtem nézni egy tehetségkutató műsort. A felénél úgy éreztem, hogy kezdenek lecsukódni a szemeim .

Hangos zajra ébredtem. Ilyedtemben  lefordultam  az ágyról és bevertem a kezeet a padlóba. Auu. Szép lassan felkeltem és körbe néztem, hogy honnan jöhet a zaj. Tekintetem az ablakon állapodott meg. Kihúztam a függönyt, kinéztem rajta. A zaj a szemben levő szobából jött. Várjunk csak. Ismerős az a fiú aki őrülten gitározik. 

Jack az . Marhajó. Nem elég, hogy suliba is nem hagy békén, de már a koleszba is zajt csap. Csak bámultam a szembeszomszéd ablakba.  És észrevett . Arcán ördögi mosoly terült el .  

Ez normálisnak lehet nevezni ? Olyan mintha most jött volna ki egy horror filmből.  Ijedtemben gyorsan behúztam a függönyt. 

Elvettem a kis szekrényemen levő könyvet és elkezdtem olvasni.

3 óra körül betoppantak Auróráék, akik lihegve, csupa vizesen lerogytak  az ágyukra. 

-Mi történt? Csak nem futottatok?

-Deeh...-mondta Amanda két légzés között. - Épp a folyosón sétáltunk,  mikor  a hülye bátyám és a haverjai elkezdtek kergetni minket...közbeehen vihízibombákkal dohobáltak . -mondta lihegve.

-Öltözzetek át, szárítkozzatok meg és pihenjetek.

-Rendben. 

Míg ők elvonultak a fürdőszobába, addig tovább folytattam a Értelem és érzelem című könyvet. 

Alig telt el egy kis idő, kijöttek a csajok a fürdőből és elkezdtük böngészgetni a mai mozi ajánlót.

-Mit szóltok az Anabellhez?- kérdezte Amanda. Ő imádja a horrorokat.

-Ne, inkább valami romantikusat.- szólt közbe Auróra.

-Nem, horror lesz.

-Romantikus!- szólt vissza Auróra.

-Horror!

-Romi!

-Horri!

-Döntsön Maalai. Te a horror vagy a nyálas fillm ?

-Legyen a horror.- néztem Auróra felé egy sajnálom tekintettel. 

-Neee. -kezdett el hisztizni Auróra.

-Én megmondtam. -kezdett ugrálni Amanda.

-Jó, legyen.- durcizott be a húgocskám.

-Mikor kezdődik?

-8-kor.

-Addig mivel üssük el az időnket?

-Tudtok pókerezni?-kérezte Amanda.

-Nem.

-Akkor megvan, hogy mit fogunk csinálni. Megtanítalak titeket játszani utána játszhatunk pénzért is. -nevetett fel Amanda.- Na? Benne vagytok?

-Igen

***

7-re végeztünk a játékkal, sikerült egy kis pénzt elnyernem. Elkezdtünk ötözködni bepakolni a kis táskáinkba és elindultunk ki a koleszból. Lefelemenet a portás megeresztett felén egy mosolyt és kimentünk a bejáraton.

Csendben haladtunk, míg valaki nem kezdett utánunk kiáltani. Hol van Amanda? Visszanéztünk és ő szaladt felénk.

-Hol voltál?

-Szóltam a portásnak, hogy később megyünk vissza a koleszbe.

-Jaah.

-Tudod, hogy hol a mozi?

-Igen. Első nap, mikor megérkeztem ide,  körbesétáltam a környéken.

-Értem.

A mozi nem volt messze tőlünk, alig pár utca.

Megvettük a jegyeket és a kaját és elindultunk az A jelölésű terem felé. Elfoglaltuk a helyünket és vártuk, hogy kezdődjön a film. 

***

Borzongva léptünk ki a mozi ajtaján. Amandának tetszett a film, néha nevetett (!) is. 

-Többet nem jövünk horrorra.-jelentette ki Auróra, amire én csak bólogattam. 

-Miért? Tök jó volt. 

-Nem. Nagyon ijesztő volt. Nem értem, neked, hogy tetszhetett.

-Jó, majd valami vígjátékra jövünk legközelebb. 

20 perc alatt visszaértünk a koleszba, a többiek már nagyon fáradtak voltak, szinte rohantak a szobánkig.

Én csak lassan sétáltam. Egy idő után úgy éreztem, mintha valaki a nyomomban lenne. Hirtelen megfordultam, de nem volt ott senki. Pár lépés után, nekinyomott valaki a falnak és megcsókolt. Megijedtem. Szemeimet behunyva próbáltam eltolni a számomra ismeretlen embert, nem sok sikerrel.

Elhúzódott tőlem és elfutott. Fekete kapucnis felsőt viselt, koptatott riflével.

Jobbnak láttam, ha futok a szobánkig. Az ajtó előtt állva kifújtam a betartott levegőt és beléptem a helységbe.
- Lányok!- nyöszörögtem és elsírtam magam.
- Mi történt veled Maalai?- kérdezte aggódóan a nővérem és szorosan megölelt.
- Egy férfi, nem tudom, hogy ki volt, de letámadott az utcán és megcsókolt.
- Jézusom! És láttad az arcát?
- Nem.
- Figyelj, szerintem ne vonjuk bele a rendőrséget, mert ha apu megtudja, mehetünk vissza Indiába. De mostantól Amanda vagy én mindig veled leszünk, egyedül nem mész csatangolni.
- Oké, köszi!- és viszonoztam az ölelését.

Felkaptam az ágyamról a pizsamámat és bementem a fürdőbe. Ott vettem egy forró zuhanyt, felöltöztem, meg az egyéb szokásos teendőimet elvégeztem.

Leültem az ágyamra, egy kicsit olvastam, utána álomra hajtottam a fejem.